Azt hiszem, a pite az a sütemény, amelyikhez minden háziasszonynak van egy megörökölt receptje. Anya füzetében például a legelső oldalon szerepel. A mi családunkban ezzel az alaptésztával készülnek a túrós, a meggyes és az almás piték is. A két hihetetlenül vékony, omlós lap közé ezúttal dupla adag, narancsos túrótölteléket rejtettem. Egy jóféle bablevessel tökéletes karanténkonyhás ebédet tudunk belőle kikerekíteni.

Anyu túrós pitéje

(Mami receptje)

Hozzávalók az pitetésztához: 300 g finomliszt, 100 g margarin (vagy 60 g zsír), 120 g porcukor, 0,5 cs sütőpor, 1 cs vaníliás cukor, 2 tojás sárgája, 2 ek tejföl. 

1. A lisztet, a sütőport és a sót összeszitálom, beleöntöm a cukrokat és belekockázom a hideg margarint is. Az egészet összemorzsolom. A morzsalékhoz hozzákanalazom a tejfölt és a tojások sárgáit is. Gyors mozdulattal összedolgozom a pite tésztáját.

2. A tésztát kétfelé veszem, és visszateszem a hűtőbe, hogy visszadermedjen egy kicsit benne a zsiradék.

Túrótöltelék: 500 g finomszemű túró, 5-6 ek búzadara, 300 g kristálycukor, 2 tojás sárgája, citrom/narancshéj. (Eleinte fele ennyi töltelékkel készítettük - sváb konyha -, de hamar rájöttem, hogy egy pitében nincs olyan, hogy "sok töltelék". 

1. A túrót összetöröm, hozzáadom a cukrot, a tojások sárgáit, a citrom héját, végül a búzadarát is. Az egészet alaposan kikeverem. (A tölteléket tovább gazdagíthatjuk még mondjuk rumba áztatott mazsolával, aszalt szilvával, vagy bármilyen más aszalvánnyal is.)

2. A tölteléket frissen tartó fóliával lefedem, és ameddig a tésztát összeállítom, berakom a hűtőbe, hogy a búzadara egy kicsit megszívja magát.

3. A sütőt 180 ºC-ra előmelegítjük. Ameddig a sütő melegszik, összeállítjuk a pitét. 

4. A deszkát alálisztezzük, és a tepsi méretére nyújtjuk a tésztát. Sütőpapírra helyezzük, és annak segítségével belehelyezzük a tepsibe az alsó lapot. Kicsit megszurkáljuk villával, és én egy kevés grízt még szórtam a töltelék alá. 

5. Rákanalazzuk a túrótölteléket, és szépen elegyengetjük.

6. Kinyújtjuk a második adag tésztánkat is, és a sodrófával ráügyeskedjük a töltelékre. A széleket az ujjammal összenyomkodom, végül villával megszurkálom a felső lapot is. Felütöttem egy tojást, felvertem, és lekentem a tetejét, hogy szép aranybarnára süljön.

7. Az előmelegített sütőben megsütjük. Nagyjából 20-25 percre lesz szüksége a pitének.

Fánkot sütni nem annyira szeretünk. Most viszont megmutatom nektek az én gyerekkori kedvencemet, azt a pihe-puha, omlós, mégsem túl édes túrófánkot, ami egyben a legeslegegyszerűbb opciót is jelenti a fánkszezonra. Mi fahéjas porcukorba szoktuk forgatni, de lekvárba, vagy  csokoládés mogyorókrémbe is tunkolhatjátok. A tésztáját ráadásul már előző este begyúrhatjátok, később aztán bármikor előkaphatjátok, hogy friss fánkokat süssetek belőle.

Túrófánk

(Papikné Veress Andrea - Aranytepsi receptje)

   A túrófánk hozzávalói, rögtön dupla adagban: 240 g finomliszt, 1 cs sütőpor, 1 csipetnyi só, 500 g finom, vagy áttört túró, 2 kisebb tojás, 2 cs vaníliás cukor, 2 ek kristálycukor, és olaj a sütéshez.

   1. A lisztet a sütőporral és a sóval egy tálba összeszitálom.

   2. A túrót egy villa segítségével kicsit átnyomkodom - ha viszont nagyobb szemű, durvább túrót szereztem be, egy krumplinyomó segítségével át szoktam törni.

   3. A túróhoz ezután hozzáadom az egész tojásokat, a cukrot és a vaníliás cukrot. Én ilyenkor szeretek még egy kis citromhéjat is belereszelni. Az egészet alaposan eldolgozom.

   4. A túrós keverékhez hozzáöntöm a liszteset, és az egészet összegyúrom. Frissen tartó fóliába csomagolom, és min. 1 órára a hűtőbe teszem.

   5. A tésztából diónyi golyókat formázok. Közben felhevítem az olajat. Érdemes bő olajban sütni, mert a fánkok maguktól meg tudnak fordulni, és nekünk csak a kiszedésnél kell odaállnunk mellé. A túrófánkot aranybarnára sütöm, és fahéjas porcukorba forgatom.

Igyekszünk mindenkire gondolni - nemcsak az ünnepek alatt. A téli hidegben ahogy nekünk is, úgy a hozzánk látogató madaraknak is jól esik az extra gondoskodás. Most egy olyan néhány hozzávalóból álló kuglófreceptet mutatok nektek, aminek az elkészítése pofonegyszerű, mégis szuper-aranyos végeredményt tudtok vele elérni, és ezzel a kreatív projekttel még a gyerekeket is le tudjátok kötni a szünidőben.

Amire a madáreleséghez szükségünk van: 6 ek madártakarmány-keverék, 4 ek kókusz/disznózsír, tetszőleges formák, zsineg, olló, fapálcika. (Ezeket a mennyiségeket érdemes többszörözni annak megfelelően, mennyi eleséget szeretnénk készíteni.)

1. A magkeveréket egy tálba mérjük. Természetesen készíthetünk házi magkeveréket is, ennél viszont fontos, hogy kerüljük a sózott vagy pirított magvakat. Érdemes gondolni arra is, hogy minél többféle magból álljon a mixünk, mert nem minden madár csőre alkalmas, pl. a kemény napraforgóhéj felnyitásához.

2. Közben a zsiradékot megolvasztjuk, ez fogja majd össze a magszemeket. Fontos, hogy semmiképp se sózott, füstölt vagy ízesített, hanem teljesen natúr zsiradékot használjunk! (Én ehhez a hűtőben már jó ideje tengődő kókuszzsírt használtam fel, de bármilyen állati eredetű zsiradék is megteszi.)

3. Előkészítjük a formáinkat - nehézségi szint szerint: kisebb-nagyobb muffinkapszli, szilikonos sütőforma, bármilyen süteménykiszúró (ennek az alját érdemes körbealufólizáni), tulajdonképpen bármi, ami nekünk tetszik. Tölthetjük dióhéjba, félbevágott almába, vagy akár leselejtezett csészékbe is a dióhéjat, amiket aztán a fülüknél fogva akasztunk ki a fák ágaira.

4. A takarmányt és a megolvadt zsiradékot összekeverjük, jól átdolgozzuk és a formáinkba töltjük. Alaposan belenyomkodjuk, hogy minél tömörebb legyen a madáreleségünk. Az eleségek közepébe fapálcikát szúrunk, hogy később könnyen fel tudjuk fűzni a zsinegre.

5. A madáreleséget hideg helyre tesszük dermedni.

6. Dermedést követően kihúzzuk belőlük a pálcikákat, átkötjük őket egy zsineggel, és kiakasztjuk őket a szabadba.

Sokkal jobban szeretem az őszt, mint a nyarat - több szempontból is. Az egyik okom rá például az, hogy rengeteg színt, ízt és illatot hordoz magában a szeptembertől novemberig tartó időszak. Ilyenkor sokkal szívesebben állok neki egy-egy bonyolultabb receptnek is. A következő, duplán tökös muffiné azonban nem tartozik ezek közé! A kapszlik ezúttal ugyan a Halloween jellemző színeiben tündökölnek, de ez a kis desszert, tulajdonképpen bármely őszi hónapban megállja a helyét a családi asztalon.

Duplán tökös muffin

(Szilágyi Nóra - Streetkitchen receptje)

Hozzávalók: 300 g liszt, 1 cs sütőpor, 365 g nyers sütőtök, 2 db L-es tojás, 200 g barnacukor, 1 tk só, 120 ml étolaj, fűszerek (pl.: fahéj, gyömbér, szerecsendió, szegfűszeg kardamom).

1. Első körben gyorsan összeszitáljuk a száraz alapanyagokat: 300 g liszt, 1 cs sütőpor, 2 tk őrölt fahéj, 1 tk őrölt szerecsendió, 0.5 tk őrölt kardamom, 0.25 tk őrölt gyömbér.

2. A következő lépésben meghámozzuk és lereszeljük a tököt - ebből 365 grammra lesz szükségünk. Kicsit állni hagyjuk, hogy levet engedjen. 

3. Felütünk 2 db egész tojást, és ehhez hozzámérünk 200 g barnacukrot, majd hozzáadunk 1 tk sót is. Az egészet elkezdjük kihabosítani, majd hozzácsurgatunk még 120 ml olajat. 

 4. A cukros-tojásos-olajos masszához hozzáadjuk a kinyomkodott tököt, végül a lisztes keveréket, és elkeverjük.

5. A sütőt előmelegítjük 180 fokra. A tésztát kis kapszlikba adagoljuk. A tetejüket megszórjuk barnacukorral és durvára vágott tökmaggal. A sütőben a cukor rákaramellizálódik a muffinra, amibe beleragadnak a megpirult tökmagok is. A muffin teteje ropogni fog, míg belül pihe-puha fűszeres, sütőtökös tészta fog rejleni.

      Szeretek kalácsot sütni. Az őszi hónapokban pedig annál is inkább. Az időjárás ilyenkor még kedvez a kelesztésnek, de bent, a lakásban, már jól esik a sütő melegsége. Szép sorjában előkerülnek a régi, jól bevált, családi receptek. A következő, fahéjas fátyolkalács receptje ugyan nem tartozik ezek közé, mégis nagyon hamar bekerült a repertoárba. 

Fahéjas fátyolkalács

 (Smuczer Hanna varázslatos receptje)

     A kelt tészta hozzávalói: 375 g finomliszt; 2,5 dl tej (2,8%); 25 g friss élesztő; 20 g kristálycukor ~ 1 ek; 1/2 tk só; 50 g vaj; 1 egész tojás (L-es méret).

   1. Elsőként a tejet, a vajat és a cukrot megmelegítjük - éppen csak annyira, hogy a vaj felolvadjon és a cukor elkezdjen oldódni a vajas tejben. Kissé visszahűtjük, hogy langyos legyen a keverékünk. (Mivel nem szárított élesztőt használtam, ezért a tej egyik feléhez tettem a vajat, a másik felét is megmelegítettem, és ebben, egy kevéske cukorral felfuttattam a friss élesztőt.)

    2. A lisztet és a sót egy tálba mérjük, ehhez hozzáadjuk az egész tojást, majd a cukros-vajas-tejet és a felfuttatott élesztőt. Kidagasztom a tésztát.

  3. A tál alját kiolajozom. Visszateszem a tésztát, és a tetejét megolajazom.Konyharuhával letakarom. A duplájára kelesztem (30-40 perc).

    A töltelékhez közben szükségünk lesz: 60 g vaj; 80 g kristálycukor; 2 tk fahéj. (Ha engem kérdeztek, olyan 120 g kristálycukrot még elviselne a töltelék.)

    4. A vajat megolvasztjuk a töltelékhez. A kristálycukrot összekeverjük a fahéjjal.

   5. A megkelt tésztát deszkára borítjuk és téglalap alakúra nyújtjuk. A tésztát megkenjük jó vastagon vajjal, és megszórjuk a fahéjas kristálycukorral - egy keveset hagyunk, hogy a tetejére is jusson belőle.

     6. A tésztát felcsíkozzuk 6 egyenlő részre. Ezeket a csíkokat egymásra helyezem, és 5 egyenlő részre osztom.

     7. Sütőpapírral bélelt gyümölcskenyérformába helyezzük a szeleteket úgy, hogy az egyenesen vágott végük legyen felfelé. Lekenjük a félretett vajjal, megszórom a fahéjas cukorral. Konyharuhával letakarjuk, és 40 perc alatt még egyszer a duplájára kelesztjük.

      8. 175 fokra előmelegített sütőben, 25-30 perc alatt készre sütjük. Ez idő alatt a kelt tészta szeletkéi szép lassan összesülnek, a kristálycukor megolvad, karamellizálódik, és lecsorog a tepsi aljára, ahol a fahéjjal egy fűszeres, őszi sziruppá áll össze.